Újraközölve a „Digital Dharma Circle” oldalról: Egy cikk, amit érdemes megérteni: Az ERP és a CRM, MRP, PLM, APS, MES, QMS, WMS és SRM közötti kapcsolat.
Manapság, legyen szó gyártó, kereskedelmi vállalatokról vagy projekt alapú vállalkozásokról, valahányszor a digitalizáció és az informatizáció témája felmerül, a helyzet gyakran a következő:
◦ Főnök: „Be kellene vezetnünk egy ERP rendszert?”
◦ Üzemeltetési vezető: „Nincs szükségünk most már egy CRM-re is?”
◦ Gyártási vezető: „Mi a helyzet az MES-sel? Az, hogy nincs ilyen, nem tűnik túl ígéretesnek.”
◦ IT: „Tulajdonképpen az APS, PLM, QMS, WMS, SRM… mind elég fontosak.”
Aztán a tárgyalóterem 3 másodpercre elcsendesedik.
Senki sem meri meghozni a döntést, mert senki sem tudja világosan elmagyarázni: Mi a pontos kapcsolat ezek között a rendszerek között? Az egyik fejlettebb, mint a másik? A több azt jelenti, hogy többre vagy képes?
A mai cikkben nem fogok a szállítók vagy tanácsadó cégek oldalára állni. Csupán a tényleges üzleti működés szemszögéből fogok kiindulni, és tisztázni fogom ezeket a rendszereket:
● Mit csinálnak
● Milyen problémákat oldanak meg
● Kapcsolatuk az ERP-vel
● Mikor kell megvalósítani őket, és mikor nem
Csak egy mondatra emlékezz:
Az ERP nem minden más rendszer ellentéte; ez a központi idegrendszer.
1. Először is tisztázzuk a legzavarba ejtőbb pontot:
ERP(Vállalati erőforrás-tervezés)nem egy konkrét funkció, hanem működési alapok összessége.
Sokan az ERP-re gondolva elsőre azt gondolják: pénzügyi rendszer, készletgazdálkodás, számlázás és könyvelés… Ez csak 30%-ban igaz. Egy igazán kiforrott ERP lényegében három dologról szól:
1. Az adatszabványok egységesítése
2. Üzleti folyamatok integrálása
3. Működési szabályok beágyazása
Más szóval:
Az ERP a vállalat működését irányítja, nem pedig egy adott részleg munkáját.
Tehát a rendszerek, amelyekről később hallani fogsz – CRM, MRP, PLM, APS, MES, QMS, WMS, SRM – egyik sem helyettesíti az ERP-t. Ezek vagy az ERP részképességei, vagy az ERP kiterjesztései.
Bontsuk le őket egyesével.
II. ERP és CRM: Az egyik a pénzkereset módját, a másik az ügyfelek biztonságát kezeli
Mit csinál a CRM (Ügyfélkapcsolat-kezelés)?
Egyszerűen fogalmazva, a CRM egy dolgot csinál: az értékesítést a megérzésekből valami kezelhetővé, áttekinthetővé és megismételhetővé alakítja.
A következőkre összpontosít:
• Honnan érkeznek az ügyfelek (leadek)
• Ki követi nyomon az ügyet (értékesítő)
• Milyen szakaszban van a nyomon követés?
• Fennáll-e a kockázata az üzlet elvesztésének
• Lehetséges-e felülértékesítés a zárás után
Szóval mit kezel az ERP?
Az ERP a következőkre összpontosít:
• Elfogadható-e ez a megrendelés
• Mennyibe kerül
• A bruttó nyereség egyértelműen kiszámítható-e
• A szállítás, a számlázás és a fizetések beszedése zárt ciklust alkot-e
Így is értelmezhető: a CRM kezeli az ügyfélszolgálati költségeket, az ERP pedig a háttértámogatást.
Az üzleteket a CRM-ben nyerik meg, az ERP-ben pedig teljesítik, rendezik és könyvelik el.
ERP nélkül, még sok CRM-ben lévő üzlet esetén is, a pénzügy, a készletgazdálkodás és a szállítás káoszba fullad. CRM nélkül, még egy teljes ERP-vel is, az értékesítési folyamat teljes mértékben a manuális nyomon követésen és az érzékelésen múlik.
Dióhéjban: Az értékesítésvezérelt vállalatok számára ennek így kell lennie:CRM + ERPegyüttműködve, nem pedig az egyiket választva a másikkal szemben.
III. ERP és MRP: Az MRP nem független rendszer, hanem egy képesség
Ez a legfélreértettebb.
Mi is pontosan az MRP?
MRP = Anyagszükséglet-tervezés. Alapvető logikája mindössze egyetlen mondat:
A rendelések és a készlet alapján számold ki, hogy mit, mennyit és mikor kell vásárolni.
Figyelj, azt mondtam, számold ki.
Mi a kapcsolata az ERP-vel?
A modern ERP-ben az MRP alapvetően az ERP egyik alapvető modulja. Más szóval: az ERP alapvető adatai (darabjegyzék, készlet, rendelések) nélkül az MRP-számítások nem lehetnek pontosak.
Ha önálló MRP rendszert vásárol, valószínűleg a következőket fogja tapasztalni:
• Az adatokat manuálisan kell importálni
• Az eredmények manuális értékelést igényelnek
• A számítás után is a megérzéseidre hagyatkozol
Sok vállalkozás problémája nem az MRP hiánya, hanem:
• Pontatlan anyagjegyzék
• Pontatlan készletnyilvántartás
• Kaotikus rendváltozások
Aztán a rendszert hibáztatják a hibáért. Ha az MRP-számítások pontatlanok, az esetek 90%-ában az alapvető adatokkal kapcsolatos probléma, nem pedig algoritmusprobléma.
IV. ERP és PLM: Az egyik az értékesítést, a másik a tervezést irányítja
Mit csinál a PLM?
PLM = Termékéletciklus-menedzsment. A következőkre összpontosít:
• Termékstruktúra (BOM)
• Rajzok, folyamatdokumentumok
• Verzióváltozások
• Műszaki szabványok
Dióhéjban a PLM a termék teljes folyamatát a tervezéstől a véglegesítésig kezeli.
Mikor van szüksége az ERP-nek PLM-re?
Ha nem szabványos gyártással foglalkozik, több verziójú termékei vannak, vagy gyakran változtatja meg a tervét, akkor az ERP-be beépített anyagjegyzék-kezelés valószínűleg nem elegendő.
Ezen a ponton PLM-re van szükség a műszaki adatok előzetes kezeléséhez, valamint ERP-re a termelés, a beszerzés és a költségek háttérben történő kezeléséhez, azaz:
• A PLM dönti el, hogy mit használ a tervezés során
• Az ERP dönti el, hogy mit vásároljon, mit használjon és mennyit költsön.
Ha a két rendszer nincs integrálva, a legvalószínűbb probléma a következő: a rajz V3, a beszerzés V2 szerint vásárol, a költségeket V1 alapján számítják, és ekkor az egész vállalat közösen vállalja a felelősséget.
V. ERP és APS: Az egyik azt számolja ki, hogy meg kell-e csinálni, a másik pedig azt, hogy hogyan ütemezhető a legésszerűbben
Mit csinál az APS?
APS = Előrehaladott tervezés és ütemezés. Egy nagyon specifikus és fájdalmas helyzetet old meg: túl sok megrendelés, korlátozott erőforrások, szoros határidők és a manuális ütemezés nem tud lépést tartani.
Az APS a berendezések kapacitására, a folyamatok sorrendjére, az átállási költségekre és a szállítási prioritásra összpontosít.
Nem tudja az ERP kezelni a termelésütemezést?
Lehet, de az ERP inkább a durva tervezésre, míg az APS a részletes ütemezésre hajlik.
Úgy is értelmezheted, hogy:
• Az ERP megmondja: Mennyit kell termelni ebben a hónapban
• Az APS megmondja: Melyik sorrendben kellene ennek a gépnek holnap reggel először dolgoznia
Mikor kell bevezetni az APS-t?
Nem feltétlenül akkor, amikor elérsz egy bizonyos szintet, hanem amikor megfelelsz ezeknek a jellemzőknek:
• Nagy választék, alacsony mennyiség
• Gyakori szállítási dátumváltozások
• Nyilvánvaló szűk keresztmetszetek a berendezésekben
Ellenkező esetben, még az APS implementálásával is, valószínűleg gyönyörű Gantt-diagramjaid lesznek, miközben a gyártósor továbbra sem követi őket.
VI. ERP és MES: Az egyik az irodában, a másik az üzemben található
Mit kezel az MES?
MES = Gyártásvégrehajtási rendszer. Felügyeli:
• Munkarendelés végrehajtása
• Folyamatjelentés
• Berendezések állapota
• Termelési kivételek
Dióhéjban az MES kezeli azt, ami valójában történik a gyártócsarnokban.
Mit kezel az ERP?
Az ERP kezeli a terveket, a költségeket, az anyagokat és az elszámolásokat.
Sok vállalat problémája, hogy az ERP-tervek szépek, de a gyártósoron zajló kivitelezés teljes mértékben a WeChat csoportokra és a táblákra támaszkodik. Végső soron az ERP-be bevitt adatokat csak utólag rögzítik.
A helyes megközelítés a következő:
• ERP-kiadási tervek
• Az MES valós idejű visszajelzést ad a végrehajtásról
• Költség, előrehaladás automatikusan visszaáramlik
Különben az ERP örökre a „csak a vezetők” rendszere marad.
VII. ERP és QMS: Az egyik az eredményeket, a másik a folyamatokat kezeli
Mit csinál a minőségirányítási rendszer?
MIR = Minőségirányítási rendszer.Figyelemmel kíséri:
● Bejövő ellenőrzés
● Folyamat közbeni ellenőrzés
● Kimenő ellenőrzés
● Nem megfelelőségek, korrekciós intézkedések, megelőző intézkedések
Elegendő az ERP minőségbiztosítási modulja?
Kisvállalkozásoknak igen. Magas minőségi követelményeket támasztó iparágaknak nem.
Mivel az ERP minőségbiztosítási modulja általában inkább a rögzítésről és az eredményekről szól, míg a QMS a következőkre helyezi a hangsúlyt:
● Folyamatszabályozás
● Nyomonkövethetőség
● Szisztematikus fejlesztés
A minőségirányítási rendszer (QMS) felelős a minőségirányítás módjáért, az ERP pedig azért, hogy a minőségi eredmények hogyan befolyásolják a költségeket és a szállítást.
VIII. ERP és WMS: Az egyik a könyvelést, a másik a telephelyeket kezeli
Mit csinál a WMS?
WMS = Raktárkezelő Rendszer. Megoldja:
● Helyszínkezelés
● Ösvények kiválasztása
● Gyártási tételszámok, lejárati dátumok
● Vonalkódok, szkennelés
Az ERP-nek nincs készletgazdálkodása is?
Igen, de az ERP inkább a mennyiségi és értékszámlákról szól, míg a WMS a következőket kezeli:
● Hol vannak az áruk
● Hogyan juthatok hozzájuk
● Ki tévedett?
Mikor van szüksége WMS-re?
Amikor találkozol:
● A leltározás pontos, de a helyszínek kaotikusak
● Az áruk megtalálása tapasztalaton múlik
● A rossz áruk szállításának költsége magas
Ez a tipikus forgatókönyv az ERP + WMS esetében.
IX. ERP és SRM: Az egyik a belső folyamatokat, a másik a beszállítói együttműködést kezeli
Mit csinál az SRM?
SRM = Beszállítói Kapcsolatok KezeléseFigyelemmel kíséri:
● Beszállítói teljesítmény
● Szállítási határidők, minőség
● Megbékélési együttműködés
● Beszerzési átláthatóság
Nem elég az ERP beszerzési modulja?
Az, de csak belső folyamatokat old meg.
Az SRM megoldja a szervezetek közötti együttműködési problémákat, például:
● A beszállítók online visszaigazolják a megrendeléseket
● Online egyeztetés
● A minőségi problémák zártláncú kezelése
X. Végső összefoglaló
Közvetlenül emlékezhet erre a kapcsolati diagramra:
● ERP: Vállalati működési központ
● CRM: Értékesítési front-end
● MRP: Anyagszámítási képesség
● PLM: Termék- és technológiaforrás
● APS: Speciális ütemezőeszköz
● MES: Üzemi végrehajtási eszköz
● QMS: Minőségbiztosítási rendszer
● WMS: Raktári végrehajtás
● SRM: Ellátási lánc együttműködés
Nem arról van szó, hogy a több rendszer jobb.
Inkább,Érdemes a jelenlegi legfájdalmasabb pontodat egy erre a célra létrehozott rendszerrel megoldani?
——A Vég——
Közzététel ideje: 2026. január 30.